A spontán, vagy missed ab. (befejezetlen vetélés) követő műszeres befejezés során eltávolított embrió, vagy magzat maradványokat minden esetben megvizsgálják. Az első vetélésemet követően arra számítottam, hogy ennek eredményeként az okra is fény derül, azonban nagyot tévedtem. A vizsgálat célja mindössze annak megállapítása, hogy az eltávolított részek tartalmaznak-e magzat maradványokat. 
 
 Az orvosok többsége statisztikai esetnek minősíti az első spontán vetélést és nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, sokszor semmilyen vizsgálatot nem javasolnak, legföljebb annyit tanácsolnak, hogy legalább 6 hetet (vagy inkább 2 menstruációs ciklust) várj a következő próbálkozásig. 
Én azonban azt javaslom, hogy ha a nőgyógyász nem is javasolja, az alábbi vizsgálatokat mindenképpen kérd:
  • • ultrahangos vizsgálat (petefészkek, petevezeték, méh és környezetének alapos vizsgálata),
  • • citológiai vizsgálat – HPV (Human papiloma vírus) gyanú kiszűrésére is,
  • • hormonvizsgálat (progeszteron és prolaktin, esetleg tesztoszteron),
  • • leggyakoribb fertőzéses betegségek kiszűrése (rubeola, toxoplazmosis, Hepatitis, Chlamydia),
  • • esetleg kromoszóma vizsgálat, bár ez ritkán mutat bármilyen eltérést és általában csak a második, vagy többedik vetélést követően javasolják.

Nem kizárt, hogy az orvos lebeszél ezekről a vizsgálatokról, akkor csak azt javasolhatom, hogy bátran keress egy másik nőgyógyászt.

Nőgyógyászati ultrahangos vizsgálat

Sok éves tapasztalatom alapján fontos a vizsgálatok időpontjának megfelelő meghatározása. Már az ultrahangos vizsgálat esetében is lényeges, hogy a becsült peteérést megelőző napokon történjen meg, mert egyebek mellett azt is látják, hogy a petefészkekben van-e érett tüsző, annak mekkora a mérete és melyik petefészekben található.

Citológiai vizsgálat

Az sem mindegy, hogy a citológiai vizsgálatot mikor végzik, mert ha a menstruációt megelőző, vagy követő napokban, az téves eredményeket hozhat.

Hormonvizsgálatok

Az időpont meghatározása különösen lényeges a hormonvizsgálatok esetében, mert a progeszteron és prolaktin szintje csak a ciklus megfelelő napjain ad értékelhető eredményt.

Az utolsó nőgyógyászom, aki a lányomat is világra segítette, az első találkozásunkat megelőzően végzett hormonvizsgálati eredményeket mind kidobatta velem a szemétbe, miközben hangosan szitkozódott. Valahogy így: „Mi a fenének tanítják az orvosi egyetemen, hogy a hormonvizsgálatot a ciklus során kétszer kell elvégezni, a 7. és a 21. napon, amikor mindegyik máshogyan csinálja?”

Az is lényeges, hogy egy ciklus vizsgálati eredményei semmit sem érnek, legalább két, de még jobb, ha három egymást követő ciklust vizsgálnak.

Fertőzések kiszűrése

Ezt a vizsgálatot érdemes két részre osztani. Az egyik a vérvizsgálattal kimutatható nem kifejezetten az ivarszerveket támadó fertőzések csoportja, a másik pedig a vizeletből, vagy hüvelyből vett mintában kimutatható, specifikusan ivarszervi fertőzések. Az előbbi gyakorlatilag egyetlen vérvétellel elvégezhető.

Az utóbbi kicsit komplikáltabb abból a szempontból, hogy a laborvizsgálatokat csak célzottan, előre meghatározott baktérium(ok)ra, vírus(ok)ra, vagy gombákra lehet elvégezni. Ha a nőgyógyász nem hibázik rá, akkor kimaradhat valami. Ennek elkerülésére ismerek egy rendkívül egyszerű módszert, amelyet a homeopátiás orvosom alkalmaz. A leggyakoribb kórokozóknak van egy megfelelő homeopátiás szere, amely gyengített formában tartalmazza az adott kórokozót. A homeopátiás orvos egy eszköz (biorezonanciás készülék, vagy lengyelpálca) segítségével néhány perc alatt (laborvizsgálat nélkül) kiteszteli, hogy valamely kórokozó jelen van-e a szervezetedben. Ennek ismeretében immár a laborvizsgálat is nagy biztonsággal sikeresen elvégezhető, amely megerősítést ad az említett módon történő diagnózisra. Fontos tudni, hogy ezek a kórokozók esetenként nem okoznak semmilyen kirívó (gyanús) tünetet, mégis kockázatosak lehetnek.

Természetesen a laborvizsgálat is járható út, csak esetleg sokszor neki kell futni (időt és türelmet nem kímélve). Egy profi laboreredmény (ilyet a ma már más intézményi keretekben működő Országos Gyógyintézeti Központ Urológiáján láttam) tartalmazza azoknak az antibiotikumoknak a megnevezését is, amelyekkel az adott kórokozó elpusztítható, méghozzá a hatékonyság (rezisztencia) sorrendjében. Az orvosok azonban előszeretettel alkalmazzák a széles spektrumú antibiotikumokat, azt gondolván, hogy ezzel több legyet is ütnek egy csapásra, ez azonban sok esetben nem működik.

K.E.

Leave a Reply