Címkearchívumok: meddőség

Amit a lisztérzékenységről érdemes tudni

A lisztérzékenység, vagy más néven glutén-érzékenység, cöliákia egy ma már autoimmun betegségnek tekintett rendellenesség, amely az emberi szervezetnek a gabonafélék egy részében (búza, tönkölybúza, rozs, árpa, zab) megtalálható fehérjére, a gluténre[1] adott túlzott immunreakciója. Ennek következtében a vékonybél oly módon károsodik, hogy a tápanyag felszívódását biztosító/elősegítő bélbolyhok eltűnnek.

A betegségre először az 1940-50-es években figyeltek fel, de igazán csak az elmúlt néhány évben kezdték kutatni. Azt tapasztalták, hogy az utóbbi 50 évben a lisztérzékeny betegek száma négyszeresére nőtt. Egy 2009-es becslés szerint a lisztérzékenység a népesség 1%-át érinti, azonban már olyan adatok is megjelentek, amelyek alapján 10 emberből 8 lisztérzékeny, ebből azonban csak 2 ember esetében ismerik fel a betegséget. Amit a lisztérzékenységről érdemes tudni bővebben…

Gyermekvállalás és párkapcsolat

Legutóbbi cikkemben (A meddőség evolúciós megközelítése) a pszichés stresszt okozó körülmények között már említettem a gyermekkori, illetve párkapcsolati kötődés jelentőségét. Az elmúlt évtizedben több kutatási projekt is foglalkozott ezzel a kérdéssel és olyannyira szoros összefüggést tártak fel a meddőséggel, hogy mindenképpen érdemes részletesen is kitérni erre a meglehetősen intim témára.

A gyermekvállalási problémákkal küzdő párok között egyre többen vannak azok, akiknél a meddőségi vizsgálatok nem találtak szervi okot, esetlegesen a meddőséget a hormonrendszer nem megfelelő működésére vezették vissza. Valójában bármelyik is áll fenn, mindenképpen érdemes feltennünk a kérdést, minden rendben van-e a párkapcsolatunkban? Kölcsönösen bízunk-e egymásban, vágyunk-e egymás közelségére, az intimitásra?

Igen, a pár szexuális életének minősége fontos fokmérő lehet, mert mint minden lelki tényezőnek, ennek is megvan a szervezetben a háttér kémiai folyamata. Örömteli szexuális együttlétkor oxytocin hormon szabadul fel, ugyanaz a hormon, amely szoptatáskor az anya és a csecsemő szervezetében. Ez a hormon felelős a kötődés minőségéért, organikus szinten pedig befolyásolja az egész hormonrendszer működését. Ha a rendszer zavart szenved, akadálya lehet a sikeres reprodukciónak. Gyermekvállalás és párkapcsolat bővebben…

A meddőség evolúciós megközelítése

Az valamennyiünk számára ismert és természetes tény, hogy a vadon élő állatvilágot evolúciós „farkas”törvények működtetik, amely alól egyetlen állatfaj sem tudja magát kivonni. A természettől egyre inkább eltávolodó ember azonban gyakran él abban a „tév”hitben, hogy a természeti törvények tudásának és fejlettségének jelenlegi fokán megzabolázhatók, kicselezhetők.

Azonban mi sem vagyunk kivételek.

Ez a felismerés akkor kezdett betolakodni a tudatomba, amikor egy évvel ezelőtt számomra teljesen váratlanul ételérzékenységek sorát diagnosztizálták. Az étkezésemben megszokott élelmiszerek nagy részét (legtöbb liszt és gabonaféle, tejtermék, cukor, szója, disznózsír, stb.) elfelejthettem. Az előírt diétára átállás persze nem ment egyik napról a másikra. Az életvitelembe beépíthető megoldások keresése során akadtam rá először Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvére.

Voltaképpen nem is annyira a paleolit táplálkozás, hanem azt ezt megalapozó, tudományos vizsgálatok garmadára épülő és azokat felhasználó tanulmány volt rám nagy hatással. Esetemben ugyanis az ún. rejtőzködő, azaz sokáig teljesen tünetmentes ételérzékenység állt fenn, amely, a könyvben leírtak szerint már kisgyermekkoromban is mutatta jeleit. Döbbenetem azonban akkor vált teljessé, amikor a könyv rávilágított arra, hogy ez a problémakör igen szoros kapcsolatban áll a meddőséggel. Ezt követően lázasan keresni kezdtem az interneten ebben a témában elérhető publikációkat. Kiderült, hogy Szendi maga is mélyen beleásta magát a témába, ezért minden, az interneten elérhető írását elolvastam. Közben a saját tapasztalataim is gyarapodtak. Úgy éreztem, ez „megér egy misét”, de legalább egy cikksorozatot.

Nos, kezdjük az elején… A meddőség evolúciós megközelítése bővebben…

Aviva kurzus indul!

A Gyereket akarok! program keretén belül AVIVA KURZUS indul nőknek!

  • 2011. Június 11-én (szombat) 8:00-12:00 
  • az Almafa Gyerekházban, Pomázon

 

 

Kinek ajánljuk az Aviva tornát? A torna áldásos hatása a nő életében oly sok szerepet támogat:

  • – szabályozza a ciklust,
  • – elősegíti a fogantatást,
  • – felkészít a várandósságra és a szülésre,
  • – megerősít és helyreállít a szülés után,
  • – támogat a termékeny időszak lecsengésekor, enyhíti a változó kor tüneteit,
  • – gyógyító hatású mióma, polip és ciszta esetén,
  • – speciális meddőségi problémák esetén (hormon probléma, PCOS, endometriózis) helyreállítja a szervezet fogamzóképességét.

Az Aviva tornáról további részleteket az www.avivamodszer.hu oldalon találsz. A kurzust Fekete Veronika Aviva módszer oktató tartja.

Ide hívunk! Várunk sok szeretettel!

A kurzuson való részvételhez előzetes regisztráció szükséges! Aviva kurzus indul! bővebben…

„Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak?”



avagy

A stressz hatása a  fogamzásra és a magzatra a kineziológus szemével

Amikor egy pár elhatározza, hogy gyermeket vállal, hirtelen rengeteg jó tanáccsal találja szembe magát, amely arra vonatkozik, hogy mit kell tennie/ennie az anyának ahhoz, hogy a teste felkészülten fogadja a babát, és optimális viszonyokat teremtsen a magzat fejlődéséhez. Örömre és elismerésre ad okot, hogy a legtöbb kismama tisztában van ezekkel az „előírásokkal” és figyelembe is veszi őket, tudja, hogy már ekkor el kell kezdeni gyermeke egészségének védelmét.

De vajon felkészítjük-e ugyanígy a lelkünket is erre az életre szóló feladatra és ajándékra, amit a gyermekvállalás jelent? Magzatunk együtt rezdül velünk 9 hónapon át – mindent észlel és elraktároz, ami velünk, bennünk történik, akár a testünkben, akár a lelkünkben. A fogantatás pillanatától tudatos, érző emberi lény. Meghatározó számára, hogy milyen érzésekkel, lelkiállapotban várják őt szülei. Alapvetően ekkor alapozzuk meg az önbizalmát, lelki stabilitását.  Ekkor szerzi első benyomásait az életről.

Magzatkori tapasztalatok hatása életünkre

Nem is gondolnánk, hogy mindennapi szorongásaink, félelmeink tekintetében a magzatkori tapasztalatoknak milyen hatalmas szerepük van. Mivel a baba az anya keringési rendszeréhez tartozik, azonnal észleli az anyai vér kémiai összetételének megváltozását, amikor az anya stresszhatás alá kerül. Mindannyian tapasztaljuk magunkon érzelmeink fizikai hatását – a magzat ugyanígy érzi fizikailag is az anya érzelmeinek hatását. Tudja, átérzi, átéli, amit az anyukája átél. Megjegyzi és megőrzi ezeket a tapasztalatokat agysejtjeiben, idegrendszerében, hiszen ezek a terhesség alatt formálódnak. „Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak?” bővebben…

Pszichés meddőség (férfi oldal) és kezelése

A Pszichés meddőség (női oldal) és kezelése című cikkemben összegyűjtöttem néhány olyan lelki tényezőt, amely elsődlegesen a nők esetében befolyással lehet a fogamzó képességre. Természetesen ez a férfi oldaláról is fennállhat, azonban társadalmi, neveltetési és a családban betöltött szerepük miatt a blokkok más okok miatt alakulnak ki. A férfiak esetében a gyermekkorban eltanult szülői minták ugyanúgy szerepet játszanak, ahogyan a gyermekként átélt lelki traumák, azonban ezek nem különböznek jelentősen a nők hasonló tapasztalataitól, ezért inkább a jelen helyzet félelmeinek hátterére térnék elsősorban ki.

Vegyük sorra a férfiak gyermekvállalással kapcsolatos leggyakoribb félelmeit:

  • • egzisztenciális

Bár elmúltak azok az idők, amikor a férfi volt az egyedüli  családfenntartó, ám egy gyermek megszületését követően a GYED/GYES időszakában mégiscsak az apának kell az anyagi biztonságot megteremtenie.

  • • párkapcsolati

Ha a pár kapcsolata nem harmonikus, vannak megoldatlan konfliktusok és feloldhatatlan ellentétek még nem feltétlenül vezetnek szakításhoz, azonban a férfiban megkérdőjelezhetik azt, hogy valóban ezt a nőt szeretné-e gyermeke anyjának, ha pedig megszületik a gyermek, kitart-e párja mellett.

  • • elég érett vagyok-e az apaságra?

Sok nő vallja párjáról, hogy az valójában egy felnőtt gyermek, de maguk a férfiak is kételkedhetnek saját magukban. Sok esetben kívülről nem látszik, de belül állandóan gyötri őket a kétség, hogy vajon jó apákká válhatnak-e. Ez a félelem gyakran a saját apjuktól látott és tapasztalt mintából ered. Pszichés meddőség (férfi oldal) és kezelése bővebben…

Pszichés meddőség (női oldal) és kezelése

Amikor ennek a cikknek a megírására vállalkoztam, nem számítottam rá, hogy ekkora kihívás lesz számomra. Amellett, hogy a saját tapasztalataimat, felismeréseimet próbáltam feleleveníteni számtalan publikációt is elolvastam. Ebben a témában azonban a lehetséges okok tárháza szinte végtelen és ezek közül több is megérdemelné a részletes kifejtést. Ez azonban felülmúlja a kompetenciámat, ezért egy viszonylag hosszú listából csak azokat emelném ki, amelyet én magam is megéltem.

Az akadémikus orvoslás óvatos becsléssel 5-10 %-ra teszi azoknak a termékenységi problémákkal küzdő nőknek az arányát, akiknél semmilyen hormonális és szervi okot nem tudnak kimutatni. Én azonban ennél tovább megyek…

Véleményem szerint a meddőségnek (legyen bármilyen diagnózis is a hátterében) mindig pszichés okai vannak. Ha csak a leggyakoribbat, a krónikus stresszt nézzük, tudományos kutatásokkal igazoltan is szervi elváltozásokat, illetve hormonális problémákat okoz.

A gyermekkorban, vagy akár később elszenvedett lelki traumák, a különböző okok miatt megjelenő félelmek ugyancsak blokkolják a reprodukciós működést. Pszichés meddőség (női oldal) és kezelése bővebben…

Férfi meddőség kezelése

A férfi meddőségi vizsgálatokon feltárt rendellenességek egy része kezelhető.

1. Alacsony spermaszám, illetve immunológiai problémák (sperma ellenanyagok termelődése) kezelése

  • • Inszemináció

Ha a hímivarsejtszám öt- és húszmillió között van és a partnernél nem diagnosztizáltak semmilyen ivarszervi problémát, az inszeminációt alkalmazzák, amely nem más, mint mesterséges ondóbevitel. Ennek során a megtisztított hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, a megtermékenyítés pedig a maga természetes módján történik. Az inszeminációt a tüszőrepedés idejére időzítik, tehát a nőgyógyásszal való együttműködés alapvető.

Az inszeminációt megelőzheti a férfi hormonális stimulációja, melyhez – épp úgy, mint a nőknél – gonadotropinokat, (ill. esetleg tesztoszteront) használnak. Ez a kezelés a spermiumok érését és a saját tesztoszteron képződését serkenti. Mivel a férfi ivarsejtek nem két hét, hanem 3 hónap alatt érnek be, a stimulációnak is legalább ilyen sokáig kell tartani. Ez heti kb. 5 injekciót jelent, amelynek eredményeként a megtermékenyítés esélye sokszorosára nőhet.

Ha a férfinek – például egy kromoszóma-rendellenesség miatt – egyáltalán nem lehet gyermeke, akkor donorinszemináció is végezhető (AID, Artificial Insemination by Donor). A hímivarsejtek ebben az esetben nem a férjtől, hanem a spermabankból származnak. Férfi meddőség kezelése bővebben…

Trombocita-kezelés – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése III.

A negyedik teherbe esést követően az IVIG kezelés ellenére is elvetéltem. Akkor feladhattam volna, de szerencsére a programban résztvevő orvosok felajánlottak egy alternatív lehetőséget, amely még a terhességet megelőzően elindítja azt a folyamatot, amely a fogantatás pillanatától segíti az anya szervezetét a magzatot védő mechanizmus kiépítésében.

A terápia lényege, hogy jó esetben az apa (vagy ha az apa valamilyen immungenetikai ok miatt nem megfelelő, más donor) véréből leválasztott vérlemezkéket (rajtuk a védő immunválaszt kiváltó antigénekkel) az anya szervezetébe juttatják. Ezek az antigének anyai immunválaszt eredményeznek, amelynek hatására olyan fehérjék termelődnek, amelyek „elfedik” és megvédelmezik a fejlődő magzatot. Trombocita-kezelés – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése III. bővebben…

IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése II.

Igazolt terhesség esetén, amikor a magzati szívhang ultrahangos vizsgálattal már érzékelhető, az anya kórházi körülmények között infúzióban kapja meg az immunglobulint, amely emberi fehérjékből előállított készítmény. A kezelést háromhetenként ismétlik meg. Minden egyes kezelést követ egy laborvizsgálat, amely figyeli a kezelésre adott immunválaszt. Az ún. FCR – blokkolófaktor szintje mutatja a kezelés eredményességét, illetve kiindulási alapul szolgál a következő infúziós kezelés dózisának meghatározására, amelyet alapból a testsúly alapján határoznak meg.

A kezelést általában a terhesség 24. hetéig ismétlik, kivéve, ha a laborvizsgálatok azt mutatják, hogy az FCR blokkolófaktor korábban eléri a kívánt szintet. Ezt követően a további kezelés nem indokolt.

Ez elég egyszerűnek tűnik, nem? IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése II. bővebben…