2011/09/14

Mi a fontos? 1.

Miután kikristályosodott a célom, hogy ezt a honlapot és programot szeretném létrehozni, rögtön elkezdtem gyűjteni a gondolatokat arról, hogy mit is tartok fontosnak, amit mindenképpen szeretnék ezen a honlapon keresztül átadni.

A sok éves várakozás, a fogantatás és babavárás nehézségei után lenyugodva, két fontos dolog összegződött bennem. Ezek nem testi dolgok, nem egy hasznos vitamin, amit reggelente bekap az ember, nem a peteérést elősegítő módszer, mégis utólag visszatekintve, a két leglényegesebb elem a gyerekvárás felé vezető utamon.

1. Ne legyenek elvárásaid a születendő gyerekeddel kapcsolatosan!

Sokaknak azonnal összejön a gyerek. Akkor nekünk miért nem?

Ezek a gyerekek, akik még váratnak magukra, nagyon érzékenyek. Érzékenyek minden apró rezdülésre a környezetükben. Rengeteg odafigyelésre, figyelemre van szükségük, ami CSAK RÁJUK irányul. Amíg nem tudjuk, vagy nem akarjuk ezt megadni nekik, addig váratnak magukra!

Sok mindent el kell engedni, sok mindent át kell priorizálni az életünkben ahhoz, hogy ezek a gyerekek érezzék, most már készen állunk rájuk, igazán várjuk a megérkezésüket!

Fel kell tennünk a kérdést magunkban: Ő a legfontosabb? Az ő érkezése? Mindent el tudok dobni, hogy megérkezzen? Minden háttérbe szorul, hogy meg tudjon foganni? A várandósság idején csak rá figyelünk, vagy folytatjuk az addigi életünket, és nem engedjük el az addig fontosnak vélt dolgainkat?

Először ikreket szerettem volna. Aztán fiút. Múltak az évek, és már csak egyszerűen gyereket akartam.

Először tervezgettem, hogy majd ilyen-olyan foglalkozásokra, különórákra járatom és természetesen egyetemre fog járni. Most oda megyünk, ahol jól érzi magát. Lehet belőle bármi, csak egészséges és boldog legyen.

Először úgy gondoltam, hogy a 9 hónap várandósságot végig dolgozom, eleinte nem is mondom el, hogy terhes vagyok, nehogy a karrieremet veszélyeztessem. Végül családi egyeztetés után feladtam az állásom, hogy nyugalomban csak a fogantatásra, gyerekvárásra tudjak koncentrálni.

Megszületett Lulu, megvárva a számára ideális – nagyon-nagyon megvárva a nagyon-nagyon ideális! – körülményeket. Érzékeny, sok türelmet és odafigyelést igényel, de végre itt van velünk!

Folytatásban: Mi a fontos? 2.

Lu

Leave a Reply