Bizonyára természetes számodra, hogy egy megszületett babához beszélsz, simogatod, kedveskedsz neki. Akár a te saját gyermeked, akár más valaki gyermeke. Beszélgetünk az egészen pici babával, pedig ő még nem tud válaszolni nekünk.

Az is természetes, hogy amikor valaki a gyermekét várja, a méhében növekedő gyermekével beszélget, énekel neki, simogatja a hasán keresztül. Vagy csak szeretetteli gondolatokat küld neki. Ha testvére is van már, a testvérek mindig szívesen simogatják, énekelnek neki, világítják zsemblámpával és különböző rafinált eszközökkel tesztelik a bent lakót. 

És azt el tudod-e képzelni, hogy már akkor beszélj a babáddal, amikor még meg sem fogant? Amikor még nem döntött úgy, hogy megérkezik a méhedbe és leszületik hozzád a földi életet megtapasztalni?

Még csak álmaidban várod. Még beszélni sem mersz róla. Már tervezitek és mindketten vágytok rá. Már nagyon régóta vágysz rá, és ő mégis várat magára. Nem érted miért nem jön el hozzád.

Bizony ilyenkor is lehet hozzá beszélni és lehet vele beszélni. Akár a gondolataidban, akár kimondott szavakban. Beszélhetsz hozzá és elmondhatod neki az érzéseidet, vágyaidat, örömödet, nehézségeidet. Gondolhatsz rá és átadhatod neki gondolataidat vele kapcsolatban. És az is elképzelhető, hogy válaszol. Válaszol azon a módon, ahogy te be tudod fogadni. Megjelenik előtted egy kép. Meghallasz egy hangot. Megérzel egy érintést. Megérzed valaminek a jelenlétét. Elönt a melegség. El tudod képzelni, hogy tudsz kapcsolódni vele? Eltudod képzelni, hogy választ is kapsz tőle? Próbáld ki! Csak ennyit kérek, próbáld meg! És csendesen várj, mi történik veled, benned, körülötted.

Ha segítségre lenne szükséged a babád lelkével való kapcsolatfelvételben, keress meg! Keresd a szülinapi ajándékoknál!

Ölellek!