Emlékszem még arra a 4 évre, amíg vártam a babámra. Minden hónapban, minden napban. Átgondoltam, mit csinálok jól. Megkérdőjeleztem mindent, ami akadályt jelenthet. Csak utólag tudom, hogy ennek nem kellett volna ilyen hosszú ideig tartania. Csak utólag tudom, hogy talán másként is lehet. Akkor, ott, ennyi idő kellett ahhoz, hogy megtaláljuk párommal az új egyensúlyt, amibe megérkezhetett baba.
Férfi vagy, jóbarátom. Minden beszélgetésünknek jelentése van, nem csak a saját életünkben. Minden alkalommal egy kicsit megváltjuk a világunkat, a mi világunkat mindenképp. Ez a beszélgetésünk is így kezdődött és nézd meg mi lett belőle 🙂
Te ártatlanul megjegyezted nekem, hogy elakadtál, napok óta gondolkodsz valamin és nem tudsz döntésre jutni. Én ártatlanul elméséltem neked, hogy milyen történések vannak az életemben a női gyógyítás, öngyógyítás területén. Majd a beszélgetésünk végén kapcsolódott össze bennem ez a kettő és megkérdeztem:
És te azonnal igent mondtál, és engedélyt adtál, hogy bevonjalak a meditációmba és megnézzük, kapunk-e választ a kérdésedre.
A babalélek simogatás egy közös beszélgetéssel kezdődik. Csak mi ketten beszélgetünk, megérezzük a másik rezgéseit, látjuk a másikat.
Megbeszéljük a vágyaidat és az oda vezető utat. Megbeszéljük a múltat, ami ide vezetett hozzám. És megbeszéljük a jövőt, ennek érdekében pedig megengedjük egymásnak a közös érzékelést, az együtt meditálást, a közös látást.
Ha mindketten úgy találjuk, hogy közösen megyünk tovább, akkor te engedélyt adsz nekem arra, hogy meditációmba bevonjalak téged, és ily módon “közösen” meglássuk a feladatunkat a vágyaid teljesülése felé vezető úton. Feladatunk lehet, hogy egyszerűen menjünk tovább és méhmeditáció során találkozhatunk a babalelkekkel. De feladatunk lehet meglátni valamit, ami eddig rejtve volt. Valamilyen akadályt, terhet, visszatartó erőt, amit még fel kell oldanunk együtt.
“Van, hogy a segítő valóban segít, és van, hogy léte rászorulót teremt.”
Tisch Ferenc
A babalélek simogatás során ugyanazt a módszert kapcsoljuk össze a spiritualitással, mint a méhmeditáció során. A különbség csupán annyi, hogy a babalélek simogatásnál én meditálok és bevonlak a meditációmba, így leszel te is részese, így fogsz te is “látni”. Míg méhmeditációnál én vezetem a te meditációdat, ahol benned történik minden és közvetlenül látod, hallod, érzed a történéseket.
F.Lilla (31) nem érti mi történik vele. Párjával szeretik egymást, egészségesek, mindenük megadatott ahhoz, hogy boldog családi életet élhessenek. Már csak a gyerek hiányzik az életükből.
Lilla babalélek simogatásban kéri a segítségemet, reméli hogy válaszokat kap végre. Kérésére csak én meditálok, ő nem vonódik be. Meditációs élményeimet így utólag osztom meg vele.
Nem “látok” Lillán problémát, nem érzékelek sem betegséget, sem egyéb jelet, ami gyógyítást kér. Szeretet és béke van körülötte, semmi jele a sötétségnek.
Előző Elakadtál? Jóskönyv! című cikk megírása után jutott eszembe, hogy az utóbbi időben más segítsége is volt a családnak, mint a Jóskönyv. Mégpedig az asztrológia.
Nagylányomnál tanulási problémák merültek fel a kamaszkorba lépéssel egy időben. Tanakodtunk, beszélgettünk, majd eszembe jutott az asztrológiai elemzése. Ő maga a leszületésekor jelölte ki magának az útját, a fő feladatát, a terveit. Ebben első számú helyre a TANULÁST tette.
Örök hála Viki barátnőmnek, amiért megismertetett a Jóskönyvvel!
Többször előfordult már velem, hogy elakadtam. Nem tudtam jó úton járok-e. Nem tudtam merre menjek tovább, egyáltalán érdemes-e tovább menni. És ekkor eszembe jutott Müller Péter: Jóskönyv c. könyve, ami oly sokszor segített már nekem. Megértettem belőle, hogy hol tartok, merre menjek, hogyan tovább.
