Posts Tagged ‘vetélés’

12:46 - Posted by admin

Sokadik trombózisos esetről adtak hírt 1 éven belül barátok és ismerősök, ami végül csak nem hagyott nyugodni és nyomozásba kezdtem.

Nőgyógyászati műtét után nem kapott vérhigítót egy anyuka. Minden előjel nélkül egészséges magzatát veszítette el két másik anyuka: trombózis a diagnózis, további teendő nincsen. Tragédiák és nincsen megoldás, nincsen további kivizsgálásokra javaslattétel? Nem hiszem el!

Ismét nekünk kell okosabbaknak lenni, akár a saját orvosunknál is! Nem szabad belenyugodni abba, hogy nincs megoldás és minden mehet tovább, legalábbis az orvos szerint.

Térjünk is rá a lisztérzékenység után az újabb „kedvenc” témámra, az alattomos gyilkosra: a trombózisra. Magam sem tudtam, míg alaposabban bele nem ástam magam a szakirodalomba és a kismamák leírásaiba, hogy a trombózis nem csupán az anya életét veszélyezteti, de a sokszor a korai vetélés egyik oka, illetve a méhlepény elégtelen vérellátása miatt egészséges magzatok hirtelen elvesztésének okozója.

comments (2) read more
13:31 - Posted by admin

Évekkel ezelőtt, amikor a harmadik vetélésemen is túl voltam és minden olyan orvos, akivel akkoriban kapcsolatom volt tanácstalanul állt a dolog előtt, elveszítettem a talajt a lábam alatt.

Eszelősen kutattam minden olyan információ után, amely irányt mutathat. Így találtam rá az egyik brit egyetem honlapján egy tanulmányra, amelyben egy kifejezetten habituális vetélőkkel foglalkozó magyar nőgyógyász neve szerepelt. Utóbb beigazolódott, megtaláltam a megfelelő orvost.

Segítek, hogy Te megtakarítsd a kereséssel „elvesztegetett” heteket, hónapokat.

A habituális vetélés okainak kivizsgálására és kezelésére szerveződött orvos csoport vezetője: 

  • Prof. dr. Petrányi Győző
  • Országos Haematológiai Intézet
  • Bp. XI. Diószegi út. 64.
  • Tel.: 061-372-4300

Petrányi professzor igazi elhivatott orvos, akihez már első lépésként is érdemes fordulni. Minden érintett házaspárral személyesen elbeszélget és javaslatot tesz a továbbiakra.

Kis hazánkban elsősorban Budapesten van lehetőség valamennyi szükséges vizsgálat elvégzésére, azonban több vidéki szülész-nőgyógyász szakorvos is beavatott, akik bizonyos vizsgálatokat vidéki egészségügyi intézményekben is el tudnak végezni, illetve a Budapesten végezett vizsgálatokhoz tudják továbbítani a levett vérmintákat. Ha pedig az alloimmun háttér beigazolódott, az IVIG kezelésre is megfelelő körülmények tudnak biztosítani.

Az alábbi városokban van ilyen szülés-nőgyógyász szakorvos:

  • Pécs
  • Szombathely
  • Debrecen

Nevet és elérhetőséget a regisztrált felhasználóknak e-mailben tudunk küldeni (Kapcsolat).

Előzmények: IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése I., Alloimmun betegség – a habituális vetélések egyik okozója, IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése II., Trombocita-kezelés – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése III. 

K.E.

 

comment (1) read more
09:39 - Posted by admin

A Vetélés című cikkemben felsoroltam a vetélés leggyakoribb okait. Ezek közül is különös figyelmet érdemel a hormonális háttér, amelyet leginkább sárgatest-elégtelenségként szoktak emlegetni.

A sárgatest a petefészekből kilövődő pete után maradt szövet, amely progeszteron hormon termelésével készíti elő a méhnyálkahártyát a megtermékenyült petesejt befogadására. Amennyiben a sárgatest nem termel elegendő progeszteront, súlyosabb esetekben (nagyon alacsony progeszteron-szint esetén) a terhesség létre sem jön, enyhébb esetekben a megtermékenyülés megtörténik, de a petesejt nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába.

Ugyanakkor a sárgatestnek a várandóság első harmadában is kiemelkedő szerepe van, mert a progeszteron a terhesség fenntartását biztosítja a 11-15. hétig, amíg a hormontermelés feladatát át nem veszi a kifejlődő magzati lepény. A terhesség egyik legkritikusabb pillanata ez a hormontermelődési átállás. Sok vetélés következik be ezen a ponton.

A hormonrendszer kényes egyensúlyát sok minden felboríthatja. A progeszteron szintjét az ún. prolaktin hormon szintje jelentősen befolyásolhatja, ezért a kettőt általában együtt szokták vizsgálni. Ha ugyanis az agyalapi mirigy által termelt, az anyatej elválasztásért felelős prolaktin hormon magas, gátolja a progeszterontermelést.

comments (0) read more
10:46 - Posted by admin

A negyedik teherbe esést követően az IVIG kezelés ellenére is elvetéltem. Akkor feladhattam volna, de szerencsére a programban résztvevő orvosok felajánlottak egy alternatív lehetőséget, amely még a terhességet megelőzően elindítja azt a folyamatot, amely a fogantatás pillanatától segíti az anya szervezetét a magzatot védő mechanizmus kiépítésében.

A terápia lényege, hogy jó esetben az apa (vagy ha az apa valamilyen immungenetikai ok miatt nem megfelelő, más donor) véréből leválasztott vérlemezkéket (rajtuk a védő immunválaszt kiváltó antigénekkel) az anya szervezetébe juttatják. Ezek az antigének anyai immunválaszt eredményeznek, amelynek hatására olyan fehérjék termelődnek, amelyek „elfedik” és megvédelmezik a fejlődő magzatot.

comment (1) read more
13:44 - Posted by admin

Igazolt terhesség esetén, amikor a magzati szívhang ultrahangos vizsgálattal már érzékelhető, az anya kórházi körülmények között infúzióban kapja meg az immunglobulint, amely emberi fehérjékből előállított készítmény. A kezelést háromhetenként ismétlik meg. Minden egyes kezelést követ egy laborvizsgálat, amely figyeli a kezelésre adott immunválaszt. Az ún. FCR – blokkolófaktor szintje mutatja a kezelés eredményességét, illetve kiindulási alapul szolgál a következő infúziós kezelés dózisának meghatározására, amelyet alapból a testsúly alapján határoznak meg.

A kezelést általában a terhesség 24. hetéig ismétlik, kivéve, ha a laborvizsgálatok azt mutatják, hogy az FCR blokkolófaktor korábban eléri a kívánt szintet. Ezt követően a további kezelés nem indokolt.

Ez elég egyszerűnek tűnik, nem?

comments (0) read more
11:00 - Posted by admin

Több mint 4 évvel ezelőtt diagnosztizálták nálam ezt a titokzatos betegséget. Azt követően, de azóta is próbálom megérteni, megfejteni ennek a „kórnak” a mibenlétét, amely 6 rettenetes évet, fájdalmat és szenvedést okozott nekem és családomnak.

Időt és energiát nem kímélve számtalan tanulmányt, szakmai és kevésbé szakmai publikációt olvastam a témában, beszéltem a betegséget kutató és kezelő orvoscsoport vezető professzorával, de úgy tűnik szakmai berkekben is csak találgatnak, leginkább a tüneteket ismerik, de a kialakulás hátteréről nem sokat tudnak.

Az alloimmun betegség valójában olyan alattomos betegség, amely a háttérben, egyelőre érthetetlen okok miatt alakul ki és látszólag semmi más tünetet nem okoz, csak sorozatosan elvetélsz.

Mi az oka ennek? A fogantatás első pillanatától kezdve az anya szervezete elkezd egy anyagot, az ún. immunglobulint termelni, amely a magzatot, mint „idegen” testet elfedi az anya immunrendszerének védekező mechanizmusa elől, biztosítva a zavartalan fejlődést. A magzat ugyanis természetszerűleg az idegen apai sejteket is hordozza, amelyet az immunrendszer „betolakodóként” azonosít, ha az immunglobulin nincs jelen a szükséges mennyiségben, hogy a reprodukció egyébként csodálatos és a természet által „jól megalkotott” folyamatát támogassa.

De miért nem kezd el termelődni az immunglobulin? Vajon minden férfira, vagy csak néhányra reagál így a szervezet? Erre meggyőző választ nem kaptam. Kérlek, ne várjatok tőlem sem szakszerű magyarázatot, hiszen én magam is laikus vagyok, ezért a saját szavaimmal próbálom meg leírni a saját feltételezésemet, illetve azt, amit a sokszor érthetetlen orvosi szakzsargonból megértettem.

comments (0) read more
22:04 - Posted by admin
A spontán, vagy missed ab. (befejezetlen vetélés) követő műszeres befejezés során eltávolított embrió, vagy magzat maradványokat minden esetben megvizsgálják. Az első vetélésemet követően arra számítottam, hogy ennek eredményeként az okra is fény derül, azonban nagyot tévedtem. A vizsgálat célja mindössze annak megállapítása, hogy az eltávolított részek tartalmaznak-e magzat maradványokat. 
 
 Az orvosok többsége statisztikai esetnek minősíti az első spontán vetélést és nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, sokszor semmilyen vizsgálatot nem javasolnak, legföljebb annyit tanácsolnak, hogy legalább 6 hetet (vagy inkább 2 menstruációs ciklust) várj a következő próbálkozásig. 
Én azonban azt javaslom, hogy ha a nőgyógyász nem is javasolja, az alábbi vizsgálatokat mindenképpen kérd:
  • • ultrahangos vizsgálat (petefészkek, petevezeték, méh és környezetének alapos vizsgálata),
  • • citológiai vizsgálat – HPV (Human papiloma vírus) gyanú kiszűrésére is,
  • • hormonvizsgálat (progeszteron és prolaktin, esetleg tesztoszteron),
  • • leggyakoribb fertőzéses betegségek kiszűrése (rubeola, toxoplazmosis, Hepatitis, Chlamydia),
  • • esetleg kromoszóma vizsgálat, bár ez ritkán mutat bármilyen eltérést és általában csak a második, vagy többedik vetélést követően javasolják.

Nem kizárt, hogy az orvos lebeszél ezekről a vizsgálatokról, akkor csak azt javasolhatom, hogy bátran keress egy másik nőgyógyászt.

comments (0) read more
2011/02/14

Vetélés

11:39 - Posted by admin

Ez az a pont, ahol a definíciókat is be kell vetni és ez az a pont, ahol a modern orvostudomány is csak találgat. Vagy mégsem?

De kezdjük a fogalmakkal…

Embrió: Az ember utódját a 8. hétig nevezik embriónak, azt követően a szülésig beszélünk magzatról.

Élő embrió: Az embrió szívműködése legkorábban a terhesség 5-6. hétében mutatható ki ultrahanggal. Ezt megelőzően a legújabb ultrahangos készülékekkel már látható vérkeringéshez hasonló áramlás, de élőnek a szívhang észlelését követően tekintik az embriót.

Spontán vetélés

Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását, ha a magzat, világra jövetelkor életműködéseket nem mutat, és tömege nem éri el a mintegy 600 grammot. A vetélést spontánnak nevezzük, ha észlelhető külső behatás nélkül következik be. 

 A vetélést sokan szörnyű tünetekkel (görccsel, vérzéssel) járó eseménynek gondolják, azonban a terhesség első trimeszterében, vagy inkább a terhesség 16. hetéig ez többnyire láthatatlanul és észrevétlenül zajlik le és csak a soron következő ultrahangos vizsgálatnál szembesülünk a diagnózissal: az embrió/magzat elhalt (missed ab.).

comments (0) read more
10:04 - Posted by admin

Régi álmom publicitást adni egy olyan programnak, amely sok nőt hozzásegített már ahhoz, hogy több vetélést követően ki tudja hordani gyermekét.

Én ugyanis teljesen véletlenül, egy külföldi egyetem honlapján találtam rá a reménysugárra, amely elvezetett egy nőgyógyászhoz, aki több kollégájával együtt azért küzd, hogy a magyar egészségügy szánalmas helyzete ellenére elismertessen, és anyagi támogatást szerezzen egy külföldön már jól bevált programnak. A program neve IVIG (IntraVénás ImmunGlobulin), amelyet az Országos Vérellátó Szolgálat keretein belül működő orvosokból és egyéb szakemberekből álló csoport működtet. Célja pedig a habituális vetélés okának megállapítása és immunológiai háttér esetén a magzat kihordásának támogatása immunglobulin kezeléssel.

A programba csak meghatározott protokoll szerint elvégzett vizsgálatok eredményei, illetve az ezt értékelő bizottság döntése alapján lehet bejutni. A bejutás egy hivatalos listára kerülést jelent, amely feljogosítja az illető házaspárt a program által felkínált kezelések költségtérítés nélküli igénybevételére, amelyhez a TB egyedi és névre szóló költségkeretet biztosít.

A program több szakaszból áll és több kezelési lehetőséget is biztosít, ebben a cikkben a programba kerülés folyamatáról és feltételeiről szeretnék írni.

comments (0) read more