Több mint 4 évvel ezelőtt diagnosztizálták nálam ezt a titokzatos betegséget. Azt követően, de azóta is próbálom megérteni, megfejteni ennek a „kórnak” a mibenlétét, amely 6 rettenetes évet, fájdalmat és szenvedést okozott nekem és családomnak.

Időt és energiát nem kímélve számtalan tanulmányt, szakmai és kevésbé szakmai publikációt olvastam a témában, beszéltem a betegséget kutató és kezelő orvoscsoport vezető professzorával, de úgy tűnik szakmai berkekben is csak találgatnak, leginkább a tüneteket ismerik, de a kialakulás hátteréről nem sokat tudnak.

Az alloimmun betegség valójában olyan alattomos betegség, amely a háttérben, egyelőre érthetetlen okok miatt alakul ki és látszólag semmi más tünetet nem okoz, csak sorozatosan elvetélsz.

Mi az oka ennek? A fogantatás első pillanatától kezdve az anya szervezete elkezd egy anyagot, az ún. immunglobulint termelni, amely a magzatot, mint „idegen” testet elfedi az anya immunrendszerének védekező mechanizmusa elől, biztosítva a zavartalan fejlődést. A magzat ugyanis természetszerűleg az idegen apai sejteket is hordozza, amelyet az immunrendszer „betolakodóként” azonosít, ha az immunglobulin nincs jelen a szükséges mennyiségben, hogy a reprodukció egyébként csodálatos és a természet által „jól megalkotott” folyamatát támogassa.

De miért nem kezd el termelődni az immunglobulin? Vajon minden férfira, vagy csak néhányra reagál így a szervezet? Erre meggyőző választ nem kaptam. Kérlek, ne várjatok tőlem sem szakszerű magyarázatot, hiszen én magam is laikus vagyok, ezért a saját szavaimmal próbálom meg leírni a saját feltételezésemet, illetve azt, amit a sokszor érthetetlen orvosi szakzsargonból megértettem.

Valószínűsítik, hogy vannak olyan párok, amelyek vérének immunológiai szerkezete annyira hasonlít, hogy az anya szervezete először nem ismeri fel a magzat idegenségét, ezért nem indul be az immunglobulin termelődés. Később, amikor ez már az anya szervezete számára egyértelműen felismerhető, már késő. Az immunrendszer reagál és a „normális” működés törvényei alapján véd és elpusztít. Ilyen rövid idő alatt az immunglobulin nem tud a védelemhez szükséges mennyiségben előállni.

Némileg ellentmond ennek a tünetegyüttesnek betegségként való kezelése, amelyről olyanokat olvastam, hogy valójában nem veled született betegség és a statisztikák alapján jellemzően 30 évnél idősebb nőknél alakul ki.

Sorstársaim között több olyan nő is akadt, akinek már volt egy nagyobb gyermeke, a későbbi terhességei során azonban elvetélt. A velük való beszélgetésből kiderült, hogy első gyermekük apjától időközben elváltak és új párjukkal szerettek volna közös gyermeket vállalni. Ezek a körülmények is a korábbi feltételezést erősítik, miszerint csak bizonyos férfiakkal szemben állhat fenn ez a probléma.

Amikor rettentően kétségbeesett voltam és az is felmerült bennem, hogy spermabankból donort használok fel a megtermékenyítésre, megkérdeztem az IVIG programot vezető professzortól, hogy ez reális lehetőség-e. Ő erre azt válaszolta, hogy ezzel nem érdemes próbálkozni, mert kétes a sikeressége és a későbbiekben érzelmi problémát is okozhat. Azt hiszem igaza volt…

De akkor mégis mi ez az egész?

A saját magyarázatom… Akkor még nem tudtam, pontosabban nem figyeltem fel rá, mert minden energiámmal a babáért küzdöttem, hogy a házasságunk nem működik jól. Kb. egy évvel később, amikor az IVIG kezelés ellenére is elvetéltem, a kineziológusom szembesített ezzel a ténnyel. Akkor döntenem kellett, azon dolgozom-e, hogy a házasságomat helyrehozzam, vagy vállalom a közös gyermekünket annak ellenére, hogy fennáll a válás kockázata. Akkor és ott a gyermekem mellett döntöttem, aki ezt követően rövidesen megfogant és meg is született. Azóta elváltam lányom apukájától. Hogy jól döntöttem-e? IGEN. Boldog vagyok, hogy a lányom van és azóta is hálát adok érte.

Ez a helyzet persze újabb feladatokat adott, de ez egy másik történet.

Folytatás: IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése I., Alloimmun betegség – a habituális vetélések egyik okozója, IVIG program – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése II., Trombocita-kezelés – alloimmun eredetű habituális vetélések kezelése III. 

K.E.