A lisztérzékenység, vagy más néven glutén-érzékenység, cöliákia egy ma már autoimmun betegségnek tekintett rendellenesség, amely az emberi szervezetnek a gabonafélék egy részében (búza, tönkölybúza, rozs, árpa, zab) megtalálható fehérjére, a gluténre[1] adott túlzott immunreakciója. Ennek következtében a vékonybél oly módon károsodik, hogy a tápanyag felszívódását biztosító/elősegítő bélbolyhok eltűnnek.

A betegségre először az 1940-50-es években figyeltek fel, de igazán csak az elmúlt néhány évben kezdték kutatni. Azt tapasztalták, hogy az utóbbi 50 évben a lisztérzékeny betegek száma négyszeresére nőtt. Egy 2009-es becslés szerint a lisztérzékenység a népesség 1%-át érinti, azonban már olyan adatok is megjelentek, amelyek alapján 10 emberből 8 lisztérzékeny, ebből azonban csak 2 ember esetében ismerik fel a betegséget.

Miért és kinél alakulhat ki a lisztérzékenység? Hogyan diagnosztizálható?

Erre a kérdésre a választ a genetikai kutatások adják meg. A kutatók több olyan gént is azonosítottak, amelyek hajlamosítanak a betegségre. Éppen ezért javasolják, hogy egy igazoltan lisztérzékeny esetében annak közvetlen családtagjait is szűrjék. A jelenleg elfogadottnak tekintett diagnosztikai eljárások a vérvétel (HLA-DQ2 és/vagy a HLA-DQ8 jelzésű sejtfelszíni antigén szűrés), illetve a vékonybél biopszia (szövetmintavétel endoszkópos eszköz segítségével), amellyel a bélbolyhok állapotát vizsgálják.

A szövettani vizsgálatot csak pozitív vértesztet követően végzik el, a vérvizsgálat azonban csak a betegség súlyosabb szakaszában mutatja ki az antigéneket, amikor az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybél már olyannyira áteresztővé vált, hogy az antigének bekerülnek a véráramba.

Nehezíti a betegség felismerését az, hogy a tünetek sokszor nem egyértelműek, vagy más betegségre is utalhatnak (leggyakrabban pl. irritábilis bélszindróma), együtt járhatnak más betegségekkel (pl. cukorbetegség), esetleg egy másik betegségben nyilvánulnak meg (pl. meddőség, neurológiai betegségek, rák).

Léteznek olyan eljárások is, amelyekkel a betegség a korai stádiumában is felismerhető, ezek pl. a Voll és a biorezonanciás vizsgálatok.

A gének azonban csak hajlamosítanak a betegségre. Az, hogy kinél és mikor alakul ki a lisztérzékenység, számos körülmény befolyásolhatja:

1. táplálkozási szokások

A nyugati táplálkozásban a dietetikusok által javasolt átlagos táplálék beviteli arány a következő:

  • szénhidrát 70 %
  • fehérje 15 %
  • zsír 15 %

A jelentős szénhidrátarányt elsődlegesen gabonával visszük be. A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést is jelent, amelynek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségre nem reagáltak.

2. gabonák felhasználási területeinek bővülése

Gluténtartalmú alapanyagot már nemcsak a gabonakészítményekben, hanem húskészítményekben, gyógyszerekben, táplálék kiegészítőkben is felhasználnak sokszor oly módon, hogy azt a terméken fel sem tüntetik.

3. gabonafajták nemesítése

A mezőgazdaságban elsősorban a magasabb fehérje és gluténtartalmú gabonák termesztését részesítik előnyben, mivel ezekkel lehet nyúlósabb, keleszthetőbb tészta alapanyagot elérni. Ezek a nemesített fajták azonban magasabb és veszélyesebb típusú gluténtartalommal rendelkeznek.

4. egyéni

Érhetik az emberi szervezetet olyan hatások, bekövetkezhetnek olyan változások (pl. terhesség, menopausa, egyéb betegségek), amelyek az arra hajlamos embereknél kiváltják a betegséget.

Lehetséges tünetek

  • – krónikus hasmenés, puffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként
  • – fáradékonyság, fejfájás (migrén), hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt
  • – tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is
  • – fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
  • – viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza
  • – dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség
  • – visszatérő hólyagok, aphthák a szájban
  • – máj illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések
  • – gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
  • – más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és izületi betegségek.

Lisztérzékenység kezelése

A lisztérzékenység gluténmentes diétával tünetmentessé tehető, azonban az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik, vagy a beteg jól érzi magát. A csendes cöliákia pontosan olyan veszélyes, mint a látványos tüneteket produkáló forma.

Lisztérzékenység lelki háttere, szimbolikus jelentése

RUEDIGER DAHLKE: A BETEGSÉG mint szimbólum című könyve szerint a lisztérzékenység azt jelzi, hogy nem merjük felvállalni a felnőttkorhoz tartozó feladatokat, inkább agresszíven küzdünk ellenük; lázadunk a csúszós, tapadós, nyálkás dolgok ellen, csatát vívunk az élet női pólusával; a testiséget ellenségként kezeljük, életellenesek vagyunk, a test és a lélek szétválik.

A könyv azt javasolja, hogy engesztelődjünk ki az agresszió gondolatával és a valóság női pólusával; fogadjuk el testiségünket, és leljünk örömöt testünkben, legyen életünk számunkra is létfontosságú, élvezzük szívvel-lélekkel a valóság női, életet adó oldalát.

Javasolt szakirodalom: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás; Szendi Gábor: A glutén teljesen új megvilágításban

Ajánlott oldalak: www.liszterzekeny.hu, www.etelallergia.hu

K.E.


[1] A glutén gliadinból és gluteninből áll. A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfa-gliadin okoz immun és bélrendszeri tüneteket.

Leave a Reply